Miért érdemes figyelni az adómentességre?
Évről évre egyre több család számára elérhetővé válnak a különböző adókedvezmények, amelyek a két vagy több gyermekes családokat segítik. De vajon tudod, hogy hány forintot bukhatnak azok a családok, akik nem gondolják végig az adómentesség lehetőségét? Ha fontosnak találod ezt a témát, mindenképp olvasd el ezt a bejegyzést.
Mi az SZJA-mentesség?
A családok számára elérhető legnagyobb kedvezmények közé tartozik a személyi jövedelemadó (SZJA) mentesség, amely a két vagy több gyermekes családokat érinti. Jelenleg a négy vagy több gyermekes anyák élete végéig mentesek az SZJA alól, és ez a kedvezmény már 2025 októberétől a három gyermekes édesanyák számára is elérhetővé válik. A két gyermekes édesanyák számára sávosan kerül bevezetésre az SZJA-mentesség, amely a következő években fokozatosan kiterjed a különböző életkorú édesanyákra:
- 2026-ban a 40 év alatti anyák,
- 2027-ben a 40-50 év közötti anyák,
- 2028-ban az 50-60 év közötti anyák,
- 2029-től pedig a 60 év feletti anyák.
Fontos megjegyezni, hogy ez a kedvezmény elsősorban bérjellegű jövedelmekre vonatkozik, tehát munkabérekre, bejelentett alkalmazottak és egyéni vállalkozók jövedelmeire. Azonban nem vonatkozik más típusú bevételekre, mint például az árfolyamnyereség, osztalékbevétel, vagy befektetések utáni adózás.
Hogyan érvényesítheted az SZJA-mentességet?
A családok két módon élhetnek az SZJA-mentességgel:
- Havonta, közvetlenül a munkabérben: Ha az édesanyák munkáltatójukkal egyeztetnek, a munkáltató az SZJA-t nem utalja el a NAV-nak, hanem közvetlenül a munkavállalónak utalja.
- Éves adóbevallás során: A családok igényelhetik az SZJA-mentességet az adóbevallásban, így visszaigényelhetik az előző évre vonatkozó adót.

Mi nem vonatkozik az SZJA-mentességre?
Bár a kedvezmény jelentős, fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a jövedelmi típusokkal, amelyek nem tartoznak az SZJA-mentesség alá. Ilyen például:
- Osztalékbevétel: Ha valaki osztalékként veszi ki a jövedelmét, nem élhet a kedvezménnyel. Az osztalékbevétel után továbbra is fizetni kell az adót.
- Befektetések utáni jövedelem: Az árfolyamnyereségből, osztalékból származó jövedelem után is adót kell fizetni.
- Bérbeadás: Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után is meg kell fizetni az SZJA-t.
A családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény, amely szintén jelentős adócsökkentést jelenthet, folyamatosan változik. Jelenleg:
- Egy gyermek esetén 10 000 Ft adókedvezmény jár.
- Két gyermek esetén 40 000 Ft.
- Három gyermek esetén 99 000 Ft, és minden további gyermek után +33 000 Ft.
2026-tól a kétgyermekes családok számára 80 000 Ft-ra emelkedik a családi adókedvezmény.
Hogyan optimalizálhatod az adófizetést?
Egy példával szemléltetve könnyen megérthetjük, hogyan optimalizálható a két gyermekes család adózása.
Példa:
Tegyük fel, hogy mindkét szülő bruttó 500 000 Ft-ot keres. Ekkor a család az alábbi terhekkel számolhat:
- SZJA: 75 000 Ft
- TB járulék: 92 500 Ft
- Nettó bér: 332 500 Ft
Ha az édesanyának nem kell SZJA-t fizetnie, akkor a nettó bére 407 500 Ft-ra emelkedik.
A családi adókedvezményt kétféle módon lehet igénybe venni:
- Az apuka kéri a családi adókedvezményt: Ebben az esetben az apuka sem fizet SZJA-t.
- Az anyuka kéri a családi adókedvezményt a TB járulék terhére: Ilyenkor az édesanya nettó jövedelme 80 000 Ft-tal emelkedik, de az apuka továbbra is fizeti az SZJA-t, ami után további adókedvezményeket lehet igénybe venni.

További adókedvezmények, amiket érdemes kihasználni
- Nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések: Az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és az egészségpénztár lehetőséget adnak arra, hogy adókedvezményt igényeljünk.
- Lakáshitel törlesztése: Az egészségpénztári befizetések közé sorolható a lakáshitel törlesztés is, amely szintén adókedvezménnyel csökkentheti a havi költségeket.
Mi a legfontosabb?
A legfontosabb, hogy a családok maximálisan kihasználják az elérhető adókedvezményeket, így minimalizálhatják az adófizetést.
Ha kérdésed van, vagy segítségre van szükséged a hiteligényléshez, keress bizalommal!