Egy pénzügyi döntés kapcsán nem az összeg a lényeg szerintem… mindjárt hozok egy-két példát, hogy pontosan lásd mire is gondolok.
A pénzügyi döntéseket nem tudjuk pusztán az összeg alapján meghozni, mivel
– hiába kapsz fix 20%-os kamatot, ha az infláció 40%
– nem éri meg lakáshitelt felvenni, ha a fizetés 10%-ért tudsz bérelni ingatlant, és az ingatlan árak nem emelkednek
– viszont megéri 20 millió hitelt felvenni ingatlan vásárlásra annak ellenére, hogy 40-et kell visszafizetni, mivel 20 év alatt az ingatlanárak 3szorosára emelkednek (eddigi tendencia alapján inkább 4szeresére)
A bejegyzés, amit írtam, és amire ezt a kérdést kaptam, az volt, hogy 20 éves távlaton kétszer annyit fizetünk vissza a hitelre, és kétszer annyi pénzt kapunk vissza a megtakarításunkra… ha 2 milliót teszel félre, akkor 4 milliót, ha 20 milliót takarítasz meg, akkor 40et lehet bezsebelni…
Az egyik legnagyobb probléma – a hosszú távú tervezés hiánya mellett -, hogy valaki azt mondja egy megtakarításra, hogy ez túl kevés, és ezért nem indítja el.
Ha valaki elkezd pénzt félretenni – bármekkora összeget (én 2011-ben havi 500 forinttal kezdtem… valljuk be, az akkor sem volt egy hatalmas összeg) -, akkor átértékelődik a pénzhez fűződő viszonya, és elkezd több pénz befolyni. Persze ez nem egyik-napról a másikra, de pár év alatt végbemegy ez a változás.
És most lehet, hogy ezt hülyeségnek tartod, viszont – ahogy fentebb is írtam – én ezen az úton végigmentem anno.
Munkásságom során szeretném, ha mindenki barátságot kötne a pénzügyekkel, hisz a boldog élet egyik alappillére.